Nagy István agrárminiszter, mivel saját maga is méhész, mélységesen együtt érez azokkal a szakemberekkel, akiket érint ez a mérgezés. Teljes körű támogatásáról és átfogó együttműködésről biztosította a szakmát. Egyetértett abban is, hogy tarthatatlan a jelenlegi állapot, miszerint kinyílik egy szántóföldi, méhvonzó kultúra és szinte már másnap eltűnnek a méhek a kaptárakból.

Egyelőre nem ismerjük a mérgezés hátterét, de a pénteki találkozón, a NÉBIH két érintett igazgatóságával – a Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság és az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság – illetve az agrártárca képviselőivel arra jutottunk, hogy a méhész egyesületnél bejelentett eseteket kivizsgálják.

Első lépésként a méhészek számára küldenek ki a NÉBIH munkatársai kérdőíveket, melyekből származó információk feldolgozása hasznos lehet a további sikeres vizsgálat érdekében. Többek között a mérgezés pontos helyének feltüntetésével, a növénytermesztés közvetlen előzményeinek részleteiről tájékozódhatnak.

Továbbra is heti mintegy 30 méhész ír a mehmergezes@omme.hu e-mail címre, mert őket is elérte ez a tragédia, így ma már több mint 400 esetet ismerünk – kutatási anyag lenne bőven, de kellenek a részletes információk.

Emellett az érintett gazdák is kapnak egy kérdőívet, melyben a szakemberek arra kérdeznek rá például, hogy milyen növényvédelmi eljárást alkalmazott a gazda, vagy épp milyen fajtájú magokat vetett.

A széleskörű vizsgálat jól látható módon két irányba tart. Egyrészt a méhcsaládok állat-egészségügyi vizsgálata folyik. Ehhez hozzá kell tennem, hogy sajnos nincsenek adataink a méhek mérgezés előtti állapotáról. Ha pedig egy méhcsalád tönkremegy, akkor már biztos találnak valami bajt a szakemberek. Kicsit közérthetőbben fogalmazva: ha engem kiraknak a sivatagba étlen-szomjan pár napra és utána megvizsgálnak, akkor biztos hogy számtalan problémát találnak nálam is, hiába voltam makk egészséges a megpróbáltatások előtt. Ezért abban egyeztünk meg, hogy nem ez lesz a kutatás fő fókuszában. A növénytermesztéssel kapcsolatban a NÉBIH elrendelte a még virágzó napraforgótányérok és a kukorica vizsgálatát is.

Az országban jelenleg négy NÉBIH laboratórium működik melyek lefedik a teljes magyar élelmiszerlánc vizsgálatához szükséges teendőket. A velencei laboratóriumból szinte minden feladatot átcsoportosítottak a többi intézménybe, így Velencén emelt teljesítménnyel szinte kizárólag a méhpusztulások helyszínein vett mintákat vizsgálja a labor.

Az agrárminiszter az erőforrások és anyagi lehetőségek tekintetében is az ügy felderítése mellett teljes mértékben elkötelezett. A héten megnevezzük a hatóság felé azokat a szakembereket, akiket javaslunk abba a munkacsoportba, amelyik a folyamatosan beérkező adatokat fogja elemezni. A munkacsoport tagjai többek között: ökotoxikológus, méhész, agrármérnök, növénynemesítő, növényvédelmi szakember, állatorvos és még sorolhatnám.

Ki kell hangsúlyoznom, hogy jelenleg az okok feltárása folyik. A probléma felettébb komplex, mindenkinek elfogulatlanul és főleg türelemmel kell dolgoznia az ügyön. Rengeteg információt kell a szakembereknek értékelniük, nem mehetünk el egyetlen, elsőnek jelentéktelennek tűnő bejelentés, megfigyelés mellett sem, hiszen az élet már igazolta: sok nagy felfedezés is nem várt, nem tervezett véletlenek egybeesésével születtek. De az is lehet, hogy sokkal egyszerűbb a megoldás, mint gondolnánk, lehet, hogy évek óta bevált, eddig gondot nem okozó dolog az idén elpusztította a méheket. Mi lehet az oka ennek? A rendkívül rövid tenyészidő? A sok eső? A hideg éjszakák? A napraforgó fajtája? És még lehetne sorolni, de egy a lényeg: meg kell találni az okokat, jövőre nem ismétlődhet meg a jelenség.