Egyéves oknyomozó munka után nagy leleplező anyaggal jött ki a Buzzfeed: az újság belső iratokkal bizonyítja, hogy az állatvédelemben világszerte élharcos WWF kegyetlen paramilitáris szervezetekkel üzletel, az általa fizetett vadőrök nem riadnak vissza a kínzásoktól és az emberölésektől, a vezetők pedig megpróbálják eltussolni a bűncselekményeket. Iraki veteránok védik az állatokat a szegény bennszülöttek ellen: az orvvadászat elleni háború sötét oldala.

A WWF megvédi a cuki pandamacikat, és a világ sok más természetvédelmi területéhez hasonlóan ők óvják az orrszarvúakban gazdag nepáli Chitwan Nemzeti Parkot is a gonosz orvvadászoktól; boldogok lehetnek hát az állatbarátok és a természetközeli szelfikkel hazatérő turisták is, akik általában még egy bennszülött táncot is kapnak a fakultatív folklórcsomagban: ökoturizmus + törzsi esztrádműsor, szigorúan a fenntarthatóság jegyében.

Ebbe az idilli képbe pancsol bele jelentősen a Buzzfeed leleplező anyaga, mely egy év oknyomozás után elég erős megállapításokat tesz a WWF által világszerte támogatott állatvédelmi programokról. Kegyetlenkedő vadőrök által elkövetett kínzások, gyilkosságok és eltussolások, ahol az orvvadászok valódi globális bűnszervezetein kívül sokszor a túlélésért küzdő szegény helyiek a természetvédő magánhadseregek áldozatai. A leleplező cikkek megjelenése után a WWF belső vizsgálatot helyezett kilátásba.

Állatvédelem és emberek kínzása

Egy nepáli nemzeti parkban egy Shikharam nevű falusi férfit azért vágták sittre, mert azt gyanították, hogy a fiával elásta egy orrszarvú orrszarvát a kertjében. Igaz, erre nem találtak semmilyen bizonyítékot, a biztonság kedvéért, miért ne alapon mégis bekasztlizták, majd hülyére verték. A természetvédelmi őrök kegyetlenül megkínozták, sós vizet öntöttek a szájába és az orrába, ütötték-rúgták napokon keresztül. A férfi kilenc nap múlva meghalt. A hivatalos vizsgálat szerint hét bordája tört el a két napon át tartó verésekben.

A nepáli nemzeti park a WWF aktív támogatásával küzd az orvvadászok ellen, a természetvédelmi világszervezet pénzzel és eszközökkel is segíti az őröket. Valójában egy ezer fős magánhadseregről van szó, államról az államban, melynek tagjai rendőri-bírói jóváhagyás nélkül is őrizetbe vehetnek bárkit, önvédelemre hivatkozva agyon is lőhetik az orvvadászokat. A vadőrök a szokásos médianarratíva szerint hősies küzdelmet folytatnak a veszélyeztetett fajok érdekében, Nepálban például dzsippekről, hajókról és elefántok hátáról harcolnak.

Sikharam kínzása és halála nem annyira illik ebbe a képbe, és a WWF aktívan fel is lépett a nepáli hatóságoknál. Az igazság felderítése helyett azonban az ügy eltussolásáért lobbiztak, amit sikerült is elérniük. Amikor Shikharam meghalt, hivatalosan azt mondták, a férfi egy fáról esett le, majd amikor a boncolásnál egyértelművé vált, hogy valójában erőszakos halált halt, a WWF és a helyi hatóságok együttesen győzték meg a családot, hogy ejtsék a vádat. Így, bár a botrány kitörésekor a hatóságok két őrt és a főnöküket emberölés miatt letartóztatták, őket szabadon engedték, megúszták felelősségre vonás nélkül. Később egyiküket a WWF saját állományába is vette, majd egy orvvadászat elleni díjat is megítéltek neki. Mindez azután történt, hogy az illető emlékirataiban is vállalta, hogy a kínzás időnként megengedhető, hiszen „az orrszarvúak védelme különösen fontos”. A vízbe fojtogatás volt a kedvenc kínzási módszere.

A még 2006-ban történt esetnek most a Buzzfeed ment utána egy nagyobb projekt keretében. Az amerikai online újság egy egész évig nyomozott, a nepáli eset ugyanis szerintük nem egyszeri túlkapás volt. 2017-ben Kamerunban a saját szülei előtt kínoztak meg a WWF őrei egy 11 éves gyereket, és számos más beszámoló is van Afrikától Ázsiáig, amelyek szerint a világszervezet támogatásával dolgozó őrök megkínoztak, korbácsoltak, bambuszbotokkal ütlegeltek, szexuálisan bántalmaztak és gyilkoltak meg embereket.

Paramilitáris természetvédő hadseregek

A WWF azt állítja, hogy szigorúan tiszteletben tartják az emberi jogokat, élesen elítélik az erőszakot. A Buzzfeed azonban jobban utána akart menni a WWF-es fegyvervásárlásoknak és az ezekkel elkövetett bűncselekményeknek, amelyeket szerintük a szervezet megpróbált elhallgatni. Az újságírók egyéves munkával hat országban több mint száz interjút készítettek, több ezer oldalnyi nem nyilvános iratot, belső emlékeztetőket, költségvetési nyilvántartásokat és a fegyverkereskedelemről szóló emaileket néztek át.

Nyomozásuk szerint a WWF több fejlődő országban fegyverzett fel olyan paramilitáris egységeket, melyek azután falvakat támadtak meg. A legtöbb áldozat a nemzeti parkok környékén élő szegény törzsek lakói közül volt. Az oknyomozók szerint a WWF lényegében egy globális kémhálózatot is üzemeltet, melyben az informátorok elsősorban félelemből és bosszúszomjból dolgoznak, többnyire a törzseken belül nyomnak fel másokat. Ezt a gyakorlatot nyilvánosan a WWF más problematikus ügyekhez hasonlóan rutinból tagadja.

A WWF nem válaszolt érdemben a Buzzfeed kérdéseire, de miután a sajtó megkereste őket, bejelentették, hogy független vizsgálatot kezdeményeznek az orvvadászat elleni programjaikkal kapcsolatban. Ígéretük szerint alaposan utánajárnak a feltárt ügyeknek.

A botrány súlyosan érinti a nagyrészt a saját imázsából élő világszervezetet. A WWF-nek olyan arcai vannak, mint Leonardo di Caprio vagy David Attenborough. 760 millió dolláros éves költségvetésének nagyjából a fele adományokból jön össze, kampányaik nem utolsó sorban a természet hős védelmezőjének mutatott vadőrökre alapoznak. Több mint száz országban vannak jelen, a Csendes-óceán korallzátonyaitól az amazóniai esőerdőkig szinte mindenhol közreműködnek a nemzeti parkok védelmében.

A befolyó pénzek és erőforrásaik jelentős részét a globális iparággá váló orvvadászat elleni küzdelemre, a veszélyeztetett fajokra utazó bűnszervezetek elleni harcra fordítják. Ez most már szó szerinti harc: az utóbbi egy évtizedben a WWF-hez hasonlóan több természetvédelmi szervezet is egyre inkább tényleges hadviselő féllé vált. A nagy nemzetközi természetvédelmi konferenciákon egyre inkább megjelennek a szolgálataikat felajánló nagypályás biztonsági cégek és magánhadseregek, a természetvédőknél pedig megvan a kereslet: az afrikai vadőröket nem egy esetben afganisztáni és iraki háborús veteránok képzik ki a gerillahadviselés elleni technikákra, a fegyverzetet pedig a WWF fizeti.

2018-ban világszerte 50 vadőrt öltek meg az orvvadászok, de a másik oldalon is kegyetlen brutalitások fordulnak elő a Buzzfeed nyomozása szerint. Szintén Kamerunban történt, hogy az egyik éjjel machetékkel, bunkósbotokkal és lőfegyverekkel rohantak le egy falut, de nem a „hivatalos” bűnszervezetek, hanem az ellenük harcoló vadőrök, akik a földig rombolták a házakat. Ők kormányzati alkalmazottak, de a bérüket részben a WWF fizeti. A Buzzfeed birtokába jutott dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a WWF saját szakemberei is több alkalommal tudtak a kegyetlenkedésekről, de azokat cinkos módon elhallgatták, nem jelentették, az atrocitásoknál becsukták a szemüket.

Bár a természet védelme és a bennszülöttek segítése elvileg jól megférhetne (és a kettőnek vannak közös ellenségei is, ezt látjuk most Brazíliában is), az érdekek sokszor szembekerülnek egymással. Így volt ez már akkor is, amikor az 1870-es években létrehozták a világ első nemzeti parkját a Sziklás-hegységben: a Yellowstone-nak jobban örülhettek a mamutfenyők, mint az ott élő indián törzsek, akiket erővel költöztettek el a park területéről.

A korábban európai, ma már sokkal inkább kínai, kelet-ázsiai megrendelőknek dolgozó orvvadász-hálózatok gyakran szinte az egyetlen megélhetési lehetőséget biztosítják a védett természeti területeken belül vagy azok szomszédságában élőknek, főleg, hogy a természetvédelem miatt ipari fejlesztések nincsenek és a mezőgazdasági hasznosítás is erősen korlátozott a legtöbb nemzeti park környékén. Bár a WWF irányelvei között az szerepel, hogy nem a szegény kiszolgáltatott embereket kezelik ellenségként, a gyakorlat a Buzzfeed nyomozása szerint nem éppen ezt mutatja. A hat országban folytatott vizsgálódás után a WWF-en a sor, hogy válságkommunikációs üzemmódba kapcsolva érdemben kezelik-e a helyzetet, és a helyiekkel együtt, vagy ellenük próbálják tovább védeni a veszélyeztetett fajokat.