Nem kritizálja túl gyakran saját országában a korrupciót Vlagyimir Putyin orosz elnök, decemberi szokásos éves sajtókonferenciáján mégis megtette, amikor azt mondta, hogy az orosz erdőgazdálkodás nagyon korrupt ágazat. A kiszólásra az adhatott okot, hogy Szibériában és az orosz Távol-Keleten egyre gyakoribbak a tiltakozások az erdőségek kiirtása miatt.

Tavaly májusban a Bajkál-tó közelében lévő Ulan-Udében össze is csaptak a tüntetők a rendőrséggel. Az egyik transzparens azt követelte, hogy állítsák meg a barbár erőirtást.

A kérdés a kormánytisztviselőkkel általában kesztyűs kézzel bánó orosz felsőházban is előkerült, ahol a képviselők megizzasztották az erdészeti hivatal vezetőjét. Ő védelmébe vette a cégeknek adott koncessziókat, de egyben igyekezett a felelősséget a kedvezményezett kínai vállalatokra hárítani, mondván: a problémát az okozza, hogy nem tartják be a szerződések feltételeit, például nem telepítik újra a kitermelt erdőket.

Ahogy a New York Times cikkében olvasható, nem véletlenül kerülnek elő a történetben a kínaiak. Az ország négy évtizedes gazdasági felemelkedése a faanyag iránti keresletet is óriási mértékben növelte, és ezt eleinte elsősorban a hazai erdőségek fedezték. Idővel azonban egyre több embernek jutott eszébe, hogy nem feltétlenül jó ötlet letarolni az erdőket a folyók hegyvidéki vízgyűjtő területein – a felismerést nagyban segítette a Jangce 1998-as hatalmas áradása. Ennek nyomán a fakitermelés feltételeit egyre inkább szigorították, 2016-tól pedig már csak pótlási kötelezettséggel lehet fákat kivágni a kínai erdőkben.

Környezetvédők régóta sürgetik, hogy minden országban legyen ilyen jogszabály, ettől azonban még messze vagyunk, és ezt a kínai vállalatok a világ sok részén kihasználják. A hazai ellátás szűkülésével ugyanis az igényeket értelemszerűen csak külföldről lehetett kielégíteni.