A Szentgáli Tiszafás 213 hektár kiterjedésű területét az Országos Természetvédelmi Tanács 1951-ben védetté nyilvánította. A terület tulajdonosa a magyar állam, természetvédelmi kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, az erdőgazdálkodói feladatokat pedig a Verga Zrt. Kab-hegyi Erdészete látja el.

Az Országos Erdészeti Egyesület Veszprémi Verga és Veszprémi FVM Csoportja nyílt szakmai napot és vezetett túrát szervezett a Szentgáli Tiszafáshoz szombaton délelőtt. A körülbelül 6,5 kilométeres túra Bándról indult és a Mayer Antal-kilátóhoz vitte fel az érdeklődőket, akik útközben a tiszafás kialakulásáról, jelentőségéről és kezelésének problémáiról hallhattak a szakemberektől.

A szakmai nap programjában a tiszafa érdekében végzett erdei munkavégzés szerepelt, amelynek során kis csoportokban, szakmai vezetéssel ápolás-bozótirtást és vágástakarítást végeztek. A munkálatokhoz szükséges szerszámokat és kesztyűket az erdőgazdaság biztosította a résztvevőknek, akik mintegy kilencvenen jöttek el a két programra.

A rendezvényen részt vett Ugron Ákos Gábor, a Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója is, aki elmondta, hogy a főként bükkállomány alatt található, számos tiszafa egyed előfordulása miatt a terület egy kuriózum, mert itt van egyedül az országban ilyen nagy állományban. A terület aktív kezelést igényel, hogy a tiszafa megmaradhasson a bükkel együtt, amely fölé nő, összezárul felette, ezért a tiszafa nem tud megújulni. Emiatt folyamatosan gyéríteni kell a bükköt, hogy kellő fény jusson a talajra.

A vezérigazgató elmondta azt is, hogy a civilek is folyamatosan figyelemmel kísérik a tiszafás sorsát, ami nagyon jó, mert számíthatnak egymásra, és az erdőgazdaságnak könnyebb úgy jól végeznie a munkáját, ha kapnak róla visszajelzést. A tiszafás megmaradásának érdekében napjainkban a legsürgetőbb feladat a bekerített területek vadmentesítése, valamint a tiszafa egyedszám növelése a természetes felújulás feltételeinek a biztosításával.