Az országban vannak néhányan, akik direkt favizsgálattal foglalkoznak – tudtuk meg a DALERD Dél-alföldi Erdészeti Zrt. erdészeti tájékoztatási központjának igazgatójától. Puskás Lajos okleveles erdőmérnök elmondása szerint ez első lépcsőben szemrevételezéses vizsgálatot jelent.

Ennek az a lényege, hogy amit szemmel látunk a földről – eltéréseket, kéregrajzolatokat, az ágszerkezetet –, abból ítéljük meg, milyen állapotban van a fa. Gyanúra ad okot az odú vagy az odúbejárat. De hogy ez előbbi mekkora, nem tudni, viszont ennek megállapításához vannak olyan műszerek, amelyek ultrahanggal működnek, és a fa belső struktúráját mutatják meg anélkül, hogy furkálnánk vagy bármilyen sérülést okoznánk a fában – árulta el a Puskás Lajos.

Hozzátette, az odú elhelyezkedése, romlottsága, azaz, hogy van-e üreg vagy még kialakuló üreg, sok információt ad a fa további sorsával kapcsolatban. Ez alapján lehet eldönteni, hogy statikailag is alkalmas-e arra, hogy fenntartsák a fát vagy sem. A gyökérzetet pedig úgynevezett húzásos vizsgálattal tudják ellenőrizni, bár ez a szakember szerint egy elég drága és egyedi megoldás, mivel komoly előkészületekkel jár. De ha olyan helyen van és olyan értékű a fa, és gyanús, hogy a gyökérzete esetleg valamilyen irányból sérült, akkor a vizsgálattal meg lehet állapítani, hogy egy adott szélnyomás hatására kidőlne-e vagy sem.

– Abból kell kiindulni, hogy a fát a gyökérzet rögzíti a talajhoz, a terhelés pedig, ami létrejön egy fán, az a szél nyomása. A lombos fáknál a nyári időszakban, amikor teljes lombban van, óriási a terhelés, vitorlaként viselkednek a levelek. Ezt a terhelést úgy tudjuk imitálni, hogy egy drótkötelet helyezünk el magasan fent a fán, majd egy csörlővel meghúzzuk, és mérjük az elmozdulást, a kötélerőt. Ebből pedig ki lehet számolni azt, hogy ha az adott területen uralkodó széllökés sebessége mondjuk 80 kilométer óránként, akkor egy ilyen széllökésre meg tud-e maradni a fa – részletezte az erdőmérnök.

A drótkötelet speciális technikával juttatják fel a fára. A szakemberek felmásznak, felhelyezik a drótkötelet, majd azt egy másik fához kötik, végül csatlakoztatják az érzékelőket és a számítógépet. A komputer pedig a fa fajtájától függően – hiszen minden fának más-más a gyökérzete – megmutatja azt, hogy mekkora elmozdulásig maradhat meg a növény. Amennyiben a megadott értéknél kisebb kötélerőnél a megszabottnál nagyobb a kidőlés, akkor már nem stabil a fa. Ilyenkor kivágják, vagy egyedi stabilizációs megoldásokat kell alkalmazni, de ezek általában túl drágák a szakember szerint.

– Én nem vagyok híve ennek, hiszen ez nem a fenntarthatóság, hanem a konzerváció eszköze, nekünk pedig inkább az a feladatunk, hogy a gyerekeinknek és az unokáinknak is megfelelő környezetet biztosítsunk. Ha pedig nem azzal foglalkoznunk, hogy új fákat ültessünk, hanem körbebástyázzunk egy rossz állapotú fát, akkor nem a unokáinknak építjük a környezetünket, hanem magunkat ámítjuk azzal, hogy milyen szép volt az adott fa egykoron, akkor, amikor még nem egy faállvány vette körül – fogalmazott Puskás Lajos.

Egy olyan vizsgálatnál, ahol nem egy, hanem több fát is ellenőrizni kell kell, a szakemberek végigjárják az útvonalat, és egy műanyag bilétával látják el a fákat. A jelölésből kiderül, hogy melyik fánál mit találtak, lényegében egy azonosítót, rendszámot kapnak a növények. Ilyen ellenőrzést végeztek például a Veszely és Békéscsaba közti, felújítandó kerékpárút vonalán, de az idős fákat folyamatosan ellenőrizni kell az erdészethez tartozó parkerdőben, Pósteleken és az erdei iskolában is. A szemrevételezéses vizsgálat során azt is eldöntik a szakemberek, hogy kell e műszeres vizsgálat, és ha igen, mire irányuljon az. Ha ezt végrehajtották, akkor a tulajdonossal vagy a kezelővel egyeztetve szokták a drágább vizsgálatokat is végrehajtani, elvégezni – tudtuk meg Puskás Lajostól.