Nemzeti Energia- és Klímatervet készít a kormány. Az éghajlatvédelmi és alkalmazkodási intézkedések jelentősen javíthatják Magyarország versenyképességét – hangzott el a Levegő Munkacsoport néhány napja megtartott nemzetközi konferenciáján.

Az Európai Unió tagállamainak kötelező nemzeti energia- és klímaterveket készíteni 2019 végéig. Ebben rögzíteniük kell, hogy milyen módon szándékoznak csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig, és miként fognak alkalmazkodni az éghajlat változásához. Az Európai Bizottság LIFE programja által támogatott PlanUp projekt keretében a Levegő Munkacsoport más civil szervezetekkel együttműködve segíti a magyarországi Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT) kidolgozását – egyebek mellett jó gyakorlatok bemutatásával például a mezőgazdaság terén.

Robbanásszerűen növekvő élelmiszerárak, kiterjedtebb erdőtüzek – ilyen fejlemények is várhatók, ha nincs lépés a globális felmelegedés ellen. Ezért alapvető fontosságú, hogy milyen Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT) készít a kormány, és azt miként hajtja végre. A NEKT első tervezetét 2019 február végén nyújtotta be a magyar kormány az Európai Bizottságnak. A civilek álláspontja szerint azonban az anyagot jelentősen javítani kell ahhoz, hogy alkalmas legyen a kitűzött célok elérésére.

– A tervezet olyan mértékű biomassza-felhasználást irányoz elő megújuló energiaként, ami messze nem áll rendelkezésre Magyarországon – állapította meg a konferencián Lontay Zoltán, a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja.

– Előremutató, hogy a magyar kormány a NEKT-tervezetben 14 700 milliárd forintot tervez energiahatékonyságra, megújuló energiákra fordítani 2030-ig, azonban sajnos továbbra is évi több ezer milliárd forinttal támogatja a fosszilis energiák használatát, ami lehetetlenné teszi az éghajlatvédelmi célok elérését – fejtette ki Roland Jöbstl, az Európai Környezetvédelmi Iroda témafelelőse.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az erőteljes éghajlatvédelmi és alkalmazkodási intézkedések hosszabb távon jelentősen javíthatják Magyarország versenyképességét és a lakossági életminőségét.