A magyarországi aktív- és ökoturizmus élénkítésére, a beruházások összehangolására, a fejlesztések népszerűsítésére, illetve a területtel foglalkozó állami, önkormányzati, civil és üzleti szereplők munkájának segítésére a kormány létrehozza az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központot, amelynek felügyeletét az aktív Magyarországért felelős kormánybiztosra bízza.

Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős kormánybiztos a szervezet létrehozását bejelentő sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2010 óta jelentős szemléletváltás történt az aktív és ökoturisztika területén. Az állami erődgazdaságok és a nemzeti parkok 2010 óta több mint 100 erdei szálláshelyet építettek vagy hoztak rendbe, 25 új látogatóközpont és 40 új kilátó épült. Emellett a Kéktúra teljes hosszában megújult, folyamatosan épülnek új vízi megállóhelyek a Tiszán.

A fejlesztésekből több nagyon sikeres, például a poroszlói ökocentrum, vagy a bakonybéli csillagda, de vannak olyanok is, amelyek a várakozások alatt teljesítettek. Előfordul, hogy a fejlesztésekről nem értesülnek széles körben és nincsenek mindig összehangolva. Ha egy régióba megyünk néhány napra, akkor a turisztikai attrakciókat, látnivalókat, nyitvatartásokat több honlapról kell összegyűjteni.

Az újonnan létrejövő Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ célja, hogy a fejlesztéseket, és a különböző fenntartóhoz tartozó turisztikai intézmények működését koordinálja és hatékonyabbá tegye. Feladata lesz továbbá az is, hogy az elmúlt évek fejlesztéseit megismertesse a nagyközönséggel, a látogatóközpontok és egyéb közjóléti épületek (pl. kilátók, erdei szálláshelyek) látogatószámát növelje, és a természetjárás és a természetvédelem néha egymással ellentétesnek tűnő igényeit összehangolja. A létrejövő szervezet nem fog ellátni beruházási és üzemeltetési feladatokat. Mindezen túl a központ célja az aktív életmód, a természetközeli kikapcsolódás népszerűsítése, a természetszerető, a természetet óvó, környezettudatos emberek számának a növelése.

Révész Máriusz hangsúlyozta, hogy kormánybiztossága az elmúlt években szorosan együttműködött mind a nemzeti parkokkal, mind az erdőgazdaságokkal. Közösen adták ki a természetjáró szálláskalauzt, folyamatosan egyeztetnek a turistaház fejlesztésekről, a via ferrata útvonalakról, sípályákról, a nyaralóhajó programról. A kormánybiztosság segítségével jutottak forráshoz például az erdei kisvasutak, a Bükki Csillagda, és legutóbb az Ős-Dráva látogatóközpont melletti turistaház is. Jó példa az együttműködésre, hogy idén már több mint 10 ezer gyereket viszünk el vándortáborozni.

Az aktív és ökoturizmus területe azonban még óriási, jelenleg kihasználatlan lehetőségeket rejt. A pontszerű fejlesztések helyett az aktív turisztikai attrakciókat hálózatban kell kezelni, hiszen az aktív turisztika egyben folyamatosan mozgó turistát is jelent. A kerékpártúrázók, a vízitúrázók, a gyalogtúrázók jellemzője, hogy haladnak, így egy-egy tájegységet egy rendszerben kell kezelni, régiós programcsomagokat kell felkínálni, mert számukra teljesen lényegtelen, hogy egy látnivaló kinek a fenntartásában működik. Egy folyó vízi megállóhelyeinek a fejlesztése nem érhet véget a megyehatáron, hiszen a folyó tovább folyik. Az új központ feladata lesz, hogy az aktív turisztikai beruházások ezt a hálózati szemléletet kövessék, és az egyes túraútvonalakra egységes, összehangolt ajánlatokkal hívják fel a figyelmet. Az Aktív és Ökotursiztikai Központ működésével sokkal többen értesülnek az aktív turisztikai fejlesztésekről, a gyalogos, vízi, kerékpáros vagy lovas túraútvonalakon programcsomagok várják majd a túrázókat. Az új szervezet létrehozása azt célozza, hogy érzékelhetően emelkedjen azok száma, akik szabadidejüket aktívan a természetben töltik, és ez hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra Európa egyik legélhetőbb országává váljon.

A sajtótájékoztatón Rácz András, a környezetügyért felelős államtitkár kiemelte a nemzeti parkjainkat nem csak védeni kell, hanem megismerhetővé kell tenni a gyermekek és felnőttek számára, ezzel is erősítve a természetvédelmet. Hozzátette: az országban működő tíz nemzeti parki igazgatóság jelenleg összesen 300 ezer hektár állami tulajdonú védett területet kezel.

Ebben az uniós költségvetési időszakban 38 milliárd forintnyi forrás jut élőhely-rekonstrukcióra. A fejlesztések révén összesen 100 ezer hektáron javulhat a természeti környezet állapota. A nemzeti parkok elsődleges célja a védett területek kezelése és megőrzése. Az utóbbi időszakban azonban jelentős társadalmi igény mutatkozott a látogatóközpontokon keresztül a természettel, és annak védelmével kapcsolatos munka bemutatására. Ezen feladatokat az igazgatóságok magas szakmai szinten látják el, melyek a 700 hazai ökoturisztikai  létesítmény felét kezelik. A tavalyi évben összesen 1,6 millió látogatót regisztráltak a nemzeti parkokban, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 10 évben megduplázódott az érdeklődők száma. A teljes látogatottság azonban még ennél is nagyobb, hiszen több olyan helyszín is van, ahol nem kell jegyet váltaniuk az érdeklődőknek (például tanösvények felkeresése). A nemzeti parkok számára kiemelten fontos feladat a környezeti nevelés,  évente 200 ezer a környezeti nevelési programokban résztvevők száma. Mivel a hazai ökoturizmusnak több szereplője van, ezért szükséges, hogy egy kormánybiztos is segítse a komplex munkát. Ennek köszönhetően még több látogató ismerheti majd meg a nemzeti parkokban folyó tevékenységet és remélhetőleg a fiatal generáció minél népesebb tábora kerülhet közelebb a hazai élő és élettelen világhoz, valamint a természethez.

Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár elmondta, hogy a 2 millió hektárnyi magyar erdőterület a leglátogatottabb belföldi turisztikai célponttá nőtte ki magát. Csak a főváros környéki erdőkben évente 25 millió látogatási alkalmat becsülnek. A természetjáró infrastruktúra kialakításában élen jár az Agrárminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó 22 állami erdészeti társaság, amelyek több mint 1 millió hektár területet kezelnek.

Az erdészetek legfontosabb feladata az erdők változatosságának megőrzése, fenntartása és megújítása. A Nyitott Erdő Program keretében a nagyközönség számára is bejárhatóvá váltak az erdők Magyarországon. 2010 óta az állami erdőgazdaságok rengeteg turisztikai beruházást végeztek el, melyeknek köszönhetően megnőtt a látogatók, a túrázók és a táborozók száma. Az állami erdészeti társaságok kezelésében összesen 81 kilátó, 159 szálláshely, 36 erdei iskola, 25 látogatóközpont található, mindezek mellett számos tanösvény szolgálja az érdeklődőket.

Az aktív Magyarországért felelős kormánybiztossággal együttműködve eddig is számos közös program valósult meg, például az idén 10 000 gyereket fogadó Vándortábor Program, ami annyira népszerű, hogy a meglévő 5 erdei útvonal mellé az idei évben újabb kettőt nyit meg a lebonyolítást koordináló Országos Erdészeti Egyesület.

A fejlesztések idén és a jövőben sem állnak meg, hiszen a nagyközönség számára olyan egészséges kikapcsolódási lehetőségeket szeretnénk kínálni, melyeknek köszönhetően minél többen töltik majd a szabadidejüket az állami erdészeti társaságok területein. Ezekre példa az erdei vasutak fejlesztési programja vagy a Téry Ödön Nemzeti Turistaház Fejlesztési Program keretében megújuló turistaházak, mint a Rostallói Turistaház és a Kőhányási Ökocentrum.