2024. 04. 20. Tivadar, Tihamér, Töhötöm 17:52
OEE Csongrád megyei Helyi Csoport

Elnök: Fazekas József

E-mail: oee.csongrad[kukac]gmail[pont]com

Titkár: Szrnka Mihály

E-mail: oee.csongrad[kukac]gmail[pont]com

 

Áttekintés az OEE Csongrád Megyei helyi csoportjának továbbiakban (HCS) életéről


1.A CSHCS megalakulása

Mindenki által tisztelettel körülvett tagunk:
Torma József erdész (sz.:1920.02.20. KULA) ma 89 éves tagtársunk a korona tanú!
1952-ben jött Jánoshalmáról Szegedre, a Szőregi csemetekerti munkák irányítására.
Arra egész pontosan nem emlékszik, hogy 1954 őszén vagy 1955 tavaszán alakult a HCS, de pontosan tudja, hogy az elnök Boda József igazgató úr volt és Halász László főmérnök a titkár. Az is egyezik, hogy 1956-tól Vida László lett a főmérnök és HCS titkár. (Halász László átment a
1955-ben Szegedre költözött – Debrecen Pallagról – erdészeti technikumba tanárnak.) Mivel sok diákot beszerveztek a HCS-ba, az összekötő szerepet, a kapcsolattartást Halász László látta el.
Írásos dokumentum is akad. Torma Józsi bácsi 1999-ben kapta 45 éves tagságát elismerő, 2004-ben kapta 50 éves tagságát elismerő oklevelét a helyi csoport elnökétől!
Ezek után bátran kijelenthetjük, hogy Csongrád megyében 1954-55 évfordulója közelében alakult meg az OEE Helyi csoportja.
HCS egy másik nagy öregje Dr. Polner Antal kolléga. Ő 1955.év végén Sopronban végzett erdőmérnökként és 1956 01.01.-én került a Csongrád Megyei Állami Erdőgazdasághoz. Azóta tagja a HCS-nak. 2007-ben kapott 50 éves jubileumi tagsági oklevelet.
Azt csak valószínűnek tartjuk, hogy e csoportok létrehozásának oka és célja lehetett a második világháborúban, számokban és szervezettségben meggyengült OEE tagság létszámának növelése, szervezettségének stabilizálása. Ez az időszak nagyjából egybeesett a szocialista Állami Erdőgazdasági szervezetek végleges kialakításával, melyek az államosítás és társadalmi átalakulás folyamán több átszervezésen estek át.  
Csongrád megyében például 3 ezer ha erdősítési terv, homok területek, Tisza-Maros hullámtéri területek átvétele, rontott erdők (többször sarjasztatott akácok) átalakítása fő feladatként szerepelt.
Az erdei munkát irányító személyek szervezete a MEZME, a fizikai (erdei munkások) szervezete a MEDOSZ volt.
A HCS-ok megalakulása a szakemberek továbbképzésének, a felsőbb vezetőkkel való találkozásoknak a velük folytatott eszmecseréknek kiváló teret biztosítottak. Kapcsolatot tartottak a METESZ megyei szervezetével is. Csongrád megye élenjáró egység volt. Erdészeti múltja és jövője az Alföldfásítás központjává tette.
Ásotthalmán 1883 óta működött országnak első erdőőri szakiskolája. (Többszöri átalakulás után ma is meghatározó intézmény.) Szegeden működött Erdőrendezőség, Erdőfelügyelet. 1955 óta Erdésztechnikum is. Előbb két, majd egy összevont erdőgazdaság. A sokféle szakembereknek kiváló összefogása történt a HCS-ban.

2. A HCS vezetősége

Kezdettől fogva a meghatározó gazdasági egység vezérkarából került ki. (Erdőgazdaság, DEFAG, DALERD). Igazgató általában a HCS elnöke, főmérnök pedig a titkár. Pénzügyeket a cég pénzügyi osztályvezetője intézte. A vezetőségi tagok száma változó volt. Az un. társintézmények (Rendezők, Felügyelők, Iskolák) stb. HCS tagjaiból kerültek ki. Különböző megbízatásokat láttak el. Pl.: ifjúsági referens, nyugdíjasok patronálása, rendezvények szervezésében segítségnyújtás, stb. számuk is változó volt. A vezetőség általában 7-10 fő között mozgott. 1990 után a magánerdő tulajdonosok is kaptak képviseleti jogot. Előtte pedig az un. Tsz erdészeket próbálta egy-egy személy képviselni.
A HCS életében jelentős szerepet játszott Vida László főmérnök, aki 1986-ban bekövetkezett haláláig lelkesen szolgálta a HCS ügyeit!
Megbízható és pontos munkát végzett Czene Barnabás titkár. Dr. Polner Antal pedig szervező képességével szolgáltatja hűen a HCS-ot, a vezetőség munkájában a megalakulás után egy évre 2004-ig folyamatosan részt vett.
 A jelenlegi vezetés két megbízható „öregje” Sere Ferenc titkár és Szamosi Jánosné (Iduska).



Idő (év)    Elnök          Titkár            Gazd.vez.
1954-55.Boda József   Halász László    
1956    Boda József    Vida László    Mucsi Péterné
1970    Boda József    Vida László    Mucsi Péterné
1971    Vida László    Bartucz Emil    Mucsi Péterné
1974    Vida László    Bartucz Emil    Antal Mihály
1975    Vida László    Beliczay István    Antal Mihály
1979    Vida László    Czene Barna    Antal Mihály
1986    Vida László    Czene Barna    Szamosi Jánosné
1987    Vida László     Czene Barna    Szamosi Jánosné
1988    Szil István      Ádám Péter    Szamosi Jánosné
1990    Zsíros István    Sere Ferenc    Szamosi Jánosné
1991    Fröhlich András    Sere Ferenc    Szamosi Jánosné
1998    Vass Sándor    Sere Ferenc    Szamosi Jánosné
2002    Halápi Nándor    Sere Ferenc    Szamosi Jánosné
2009    Halápi Nándor    Sere Ferenc    Szamosi Jánosné




3. A HCS nevezetesebb eseményei:

Mint minden helyi csoport mi is követtük az OEE Elnökségének éves programját, útmutatásait, a helyi lehetőségek szerint.
Több mint fél évszázados múltra visszatekinteni részletesen képtelenség. Felsoroljuk az általános és ismétlődő eseményeket, munkatervi feladatokat, stb. a fontosabbakra kitérünk egy-egy jelentősebbre részletesen is.


- Évenkénti közgyűlés! Szinte minden évben az első 3hónap valamelyik napján megtartottuk.
   Ha      lehetett mindig hívtunk valakit a központból. Megjelenésük, tájékoztatásuk jót tett.
- „Kiemelkedő esemény volt éppen 50 évvel ezelőtt. Az Országos Erdészeti Egyesület Szegeden
  tartotta vándorgyűlését. Házigazda a Csongrád megyei Erdőgazdaság volt, a HCS hathatós
  közreműködésével. Harmadik alkalommal került sor az 1957-ben alapított „Bedő Albert”
  emlékérem átadására.
  Itt kapták: Dr. Sali Emil, Dr. Babos Imre, Kocsárdy Károly erdész.
  A Vándorgyűlés megszervezésének és szakmai bemutatóinak nagy sikere az Egyesületi életet   igen felértékelte és ezzel egyidejűleg felélénkítette.” (Dr. Polner Antal)
- Ha nem is minden évben, de alkalmanként (az első időszakban többször) szerveződtek a   rokonszakmákkal találkozók. Jól sikerült erdész-bányász találkozók, OEE és FATE  rendezvények. Utóbbi időben kiveszőben vannak!
- Kedveltek és hasznosak voltak (ma is azok) az olyan kirándulások, szakmai utak, melyek az   aktuális Erdőgazdaság támogatásával szerveződtek(nek) akár belföldre vagy külföldre is.
  1969-ben a közeli Szabadka és Szeged oda-vissza fogadta egymás küldöttségét. A Delibláti
  erdők (magyarok erdősítették) megtekintése „történelmi” esemény volt. Fényképeket Torma
  Józsi bácsi készítette. (Melléklet) Az OEE érdekét is hasznosan szolgálták a társgazdaságoknál
  tett kirándulások. A nyolcvanas évek elején, Eszéken is jártunk!
- Külön kategóriát képeztek (nek) azok a helyi rendezvények, amelyekre magas rangú vezetőket, vagy tudományos kutatókat láthattunk vendégül. (Minisztérium, ERTI, Egyetem, OEE)
- Évfordulók megünneplése, elődök tisztelete nevelő hatású és mozgósító erejű. Kiss Ferenc - a  Szegedi Erdők atyja – halálának (1952) 25-ik évfordulójára. 1977-ben Dr. Polner Antal kezdeményezésére az Ásotthalmi emlékerdőben emlékoszlop felállítására került sor a DEFAG segítségével.
  Az Ásotthalmi Szakiskola 100 éves (1983) fennállásának megünneplése jelentős esemény volt.
  Összefogott az iskola, a gazdaság, a HCS, az OEE és a minisztérium is. De a legszebb az volt,  hogy az ország akkor működő EFAG-jai 1,5 millió forinttal segítették egy új könyvtár és  múzeum megépítését.
- Rendszeresen megünnepeljük a tavasz „erdei ünnepét” – a Madarak és fák napját.
- A „rendszerváltozás” utáni zavaros időkben FÓRUM-ot szerveztünk a jobb tájékoztatás érdekében. 1992-ben vendégünk volt Dauner Márton, Szabados János, Varga Béla.
  1995-ben Dauner Márton, Göbölös Antal, Szabados János, Schmottzer András.
- 1996-ban a DALERD rendezte a vándorgyűlést az Ópusztaszeri Emlékparkban!
  Minden mozogni tudó ember (HCS tagok is!!) segített valamiben és valahol. Bedő emlékérmet kapott akkor Dr. Göbölös Antal, Puskás Lajos, Répászky Miklós. Kaán Károly emlékérmet Kovács
  Gyuláné, Kertész József, Balsay László kapott. Megérdemelték, de sajnáltuk, hogy a HCS-ból senkit nem tüntettek ki!
A Helyi Csoport megalakításával egy időbe esett Csongrád megyében is a nagy hullámtéri és homoki területek állami átvétele. Csongrádban a Tisza és a Maros folyók hullámterében mintegy kb. 3 ezer ha került átvételre és tartott illetőleg befejezéséhez közeledett e területek folyamatos erdőtelepítése.
Az erdőfelujitás területén ugyanakkor két nagy feladat jelentkezett, nevezetesen:
a homoki területeken a háborús károk miatt leromlott, többszörösen sarjadtatott akácosok az un.”rontott akácosok” felújítása illetve átalakítása, hazai nyárral elegyes fenyvesekké,a jobb termőhelyeken hazai nyárral elegyes nemesnyárasokká,esetleg elegyes kocsányos tölgyesekké. Akkor erről egy összeírás készült,az un.”Rontott erdő kataszter”.Az átalakítási munkákról évenként kellett mérlegszerűen beszámolni.
A hullámtereken a gátakat kísérő ötven méter széles Vízügynél maradt sávon túli átvett területek az un. botolt füzesek letermelése utáni tereprendezés, majd elsősorban a magassági fekvéstől és a mindenkori vízjárástól függő termőhelyeken elsősorban nemesnyárasokkal való beültetése, felújítása.
Mindezen szakmai feladatok szépen haladtak.  Országos elismeréseket kapott az Erdőgazdaság és ezzel egyidejűleg természetesen a HCS is.
Ebben az időben Dr.Madas András az OEE Elnöke akkor a Tervhivatalban volt mezőgazdasági főosztályvezető és Vas Zoltánnal való kiváló kapcsolatán keresztül a Tervhivatal sok pénzt irányozott elő erdőtelepítésre. Az első ötéves tervben az erdészet annyi pénzt fordíthatott erdőtelepítésre, mint amennyit az egész könnyűiparunk kapott.
Az OEF Erdőművelési Osztálya elrendelte 1964-ben a magyar erdészeti szakirodalom eddigi legnagyobb vállalkozását, „Magyarország Erdőgazdasági Tájainak Erdőfelújítási, Erdőtelepítési Irányelvei és Eljárásai”című tíz kötetes munka elkészítését.
A szakmai munka mellett azonban a CSHCS élete folytatódott.
Számtalan szakmai kirándulást szervezett a CSHCS. Többek között külföldi jó kapcsolatot ápolt a Katowicei Erdőgazdasággal, valamint a Szabadkai Erdőgazdasággal is, ahol megnézhették a Delibláti homokfásítást.
Az 1970.évi II.törvény az erdőgazdálkodásra vonatkozóan többek között az alábbiakat mondja ki:
„Növelni kell az erdők közjóléti szerepét,a nagyobb települések melletti erdők egy részét fokozatosan alkalmassá kell tenni a kulturáltabb pihenésre….” Az 1972-ben rendezett Buenos Airesi Erdészeti Világkongresszuson az erős magyar erdészeti delegáció javaslatára elfogadták az erdők hármas funkciójára vonatkozó deklarációt.

- Vezetőségünk egyik tagja rendszeresen foglalkozik a nyugdíjak patronálásával. Havonta van
  összejövetel.
-Tagjaink  közül számosan vesznek részt az OEE különböző szakosztályaiban
  illetve a választmányában!
  három belső díjat, 5 Kaán Károly díjat és sokan elismerő oklevelet kaptak.
- Egy ilyen rövid áttekintés nem tud minden kérdésre választ adni, avagy egy fél évszázad
  eseményeiről beszámolni. Leszögezhető azonban az, hogy a HCS-ok szerepe igen jelentős.  OEE elnöksége lássa el őket jó, értelmes feladatokkal (adjon hozzá megfelelő muníciót is) és
  bátran támaszkodjon a segítségükre!
- Zárjuk e beszámolót Hász Béla erdésznek soraival, amit írt Sere Ferenc titkárunknak:
  Sokan tanulhatnak belőle!
  „Sajnálom, hogy többet, s pontosabb, érdemlegesebb adatokkal nem tudok segíteni, hiszen a legnagyobb szeretettel, megbecsüléssel vagyok az OEE tagja. Szakmám tevékenysége folytán sok hasznos és érdekes előadást, tájékoztatást kaptam ott, s nem utolsó sorban alkalmat nyújtott kedves és sokszor ritkán látott kartársammal, barátommal való találkozásra – sajnos egyre fogyóbb számban.”


  Szeged, 2010-03-26.

        Halápi Nándor                           Sere Ferenc
            Elnök                                       titkár


Az összeállításban segített:
Czene Barnabás
Fröhlich András
Hajdu András
Hász Béla
Polner Antal Dr.
Sere Ferenc
Szamosi Jánosné
Torma József
Zsibók András
Zsíros István



<< vissza
Imperial22 futárszolgálat