Wagner Károly

(Aknasugatag, 1830. okt. 8. – Budapest, 1879. dec. 21.)

Az erdészetpolitika kiemelkedő alakja a magyar erdészeti szaknyelv valamint az első korszerű erdőtörvény egyik megalkotója. Az Erdészeti Lapok megteremtője, társtulajdonosa, az Országos Erdészeti Egyesület létrehozásának elindítója, megalakulásakor az Egyesület második alelnöke.

Rövid életrajz:

Középiskoláit Szatmáron végezte, majd a Selmecbányai Akadémián a bányászati, majd erdészeti tanfolyam befejeztével erdész pályára lépett. Az Akadémia segédtanára 1859-től, majd Divald Adolffal megalapította az Erdészeti Lapokat 1862-ben. A Lapoknak 1873-ig társtulajdonosa, a kezdetektől szerkesztője és kiadója, élete utolsó hat évében főmunkatársa. Munkába vette az Erdészeti Műszótárt, ami 1868. végén látott napvilágot. Nagybányára helyezték 1864-ben, majd 1866-ban kinevezték erdészeti tanárnak a keszthelyi gazdasági tanintézethez, 1867-ben pedig a Selmeci Erdészeti Akadémiához erdőtanácsosi címmel helyezték át. Meghatározó szerepet játszott az Országos Erdészeti Egyesület 1866. december 9-i megalakulásában, életében és fejlődésében. Az egyesület megalakulásakor annak második alelnöke volt. A Pénzügyminisztérium Erdészeti Osztályán osztálytanácsos, majd első osztályú főerdőtanácsos, 1872-től haláláig az osztály vezetője. Legnagyobb érdeme kétségtelenül, a magyar erdészeti irodalom létrehozása. Jelentős az Országos Erdészeti Egyesület megteremtésében kifejtett tevékenysége és különösen a selmeci akadémia magyarrá tétele. Első, de főleg a második ottani tanárkodása idején a magyar erdészeknek olyan nemzedékét nevelte fel, akik létrehozták a magyar erdészeti tudományt részleteiben is. A gyakorlati erdőgazdálkodás területén pedig végrehajtói voltak annak a korszerű erdőtörvénynek, amelynek megalkotásában Wagner oly sokat munkálkodott.

Főbb munkái: A Lopresti-pálya, mint erdei szállítási eszköz. Pest, 1871. 23 p

Divald Adolf-Wagner Károly: Segédtáblák erdőszök és erdőbirtokosok számára. Selmec, 1864. 140 p

Divald Adolf-Wagner Károly: Magyar-német és német-magyar erdészeti műszótár. Pest, 1868. 68 p

Fénykép, festmény, szoborábrázolás:

Emlékmű Kisiblyén (1900.)

Szobor a soproni egyetem botanikus kertjében

Szobor a VM árkádjai alatt (Lantos Györgyi, 1979.)

Emlékhelyek (kopjafa, emléktábla, síremlék):

Wagner Károly sírja, Budapest, Farkasréti temető Hv11-1-7. (Felső temető 11-es parcella, 1. sor 7. sírhely)