Tömpe István

Budapest, 1909. január 2. – Budapest, 1988. december 15.

Politikus, többek között a Földművelésügyi Minisztérium Elnöki Osztályvezetője, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője, a földművelésügyi miniszter első helyettese, az Országos Erdészeti Egyesület Tiszteletbeli Tagja

 Rövid életrajz:

Apja postatisztviselő volt. Kereskedelmi iskolában érettségizett, majd 1926–1927-ben Essenben, később Budapesten kárpitos tanonc volt. 1929–1930-ban, Franciaországban bányász, a Párizsi Munkás szerkesztőség munkatársa 1933-tól, majd Madridban kárpitos segéd, 1935–1936-ban Budapesten kirakatrendező volt. 1928-tól az illegális KMP tagja, belépett a Famunkások Szakszervezetébe. 1936-tól zászlóalj politikai biztosként, majd hadosztály törzsfőnökként részt vett a spanyol polgárháborúban, 1939. februárjában a köztársasági csapatok veresége után Franciaországba menekült, ahol internálták. 1941-ben tért vissza Magyarországra. 1942. májusban letartóztatták, de augusztusban szabadon bocsátották, ekkor illegalitásba vonult. 1944 végén, Tatabányán partizáncsoportot szervezett. A második világháború után az MKP politikai munkatársa, Rajk László titkára, majd az MKP baranyai területi titkára volt. 1946-ban kinevezték Somogy vármegye alispánjává. 1948-ban lett a Belügyminisztérium Közigazgatási Főosztályának vezetője.

1949. decembertől kinevezik a Földművelésügyi Minisztérium Elnöki Osztálya vezetőjének. Szorosabb kapcsolatba 1950. októberétől került az erdészettel, amikor az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője lett. Ebben a beosztásában megértéssel kezelte és támogatta az erdők, az erdőgazdálkodás ügyét. Sokat tett az erdészek rossz politikai megítélésének megváltoztatására és szolgálati fegyverrel történő ellátásuk érdekében. Irányítása alatt stabilizálódott a főigazgatóság szervezete és jelentős lépéseket tett a magyar erdészet nemzetközi kapcsolatainak beindítása, fejlesztése érdekében is. Az Országos Erdészeti Egyesület Tiszteletbeli Tagsági Oklevelét 1984-ben vehette át.

A forradalom bukása után, 1956. decembertől a megtorlások első szakaszában a fegyveres erők miniszter helyettese, 1957–1958-ban a belügyminiszter első helyettese és a Honvédelmi Tanács tagja volt. 1958-ban kinevezték a földművelésügyi miniszter első helyettesévé. 1962-től a Magyar Rádió és Televízió, 1974-től 1983-ig az Állami Rádió és Televízió Bizottságának elnöke volt.

Sírhelye: Fiumei úti sírkert 12. parcella, 12-0-1-43 sírhelyszám.