Dr. Sébor János

(Facskó, 1890. dec. 27.– Sopron, 1965. febr. 25.)

Bedő-díjas erdőmérnök, földmérő mérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa, a budapesti Műegyetem Bánya-, Kohó és Erdőmérnöki Karának dékánja, majd prodékánja, az EFE díszdoktora, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke - 1948.

Rövid életrajz:

1909-ben érettségizett a zentai főgimnáziumban. Erdőmérnöki tanulmányait Selmecbányán 1913-ban fejezte be. Utána Lugoson, Besztercebányán, Bustyaházán dolgozott vasúttervezési és építésvezetői munkakörben. 1918. március 10-én került Selmecbányára az Erdészeti Földméréstani Tanszékre tanársegédnek. 1923-ban megbízták a tanszék vezetésével, amely tisztséget 42 éven át, halála napjáig viselte. Iskolát teremtett, generációkat nevelt fel. A bécsi műegyetem földmérnöki szakán mérnöki oklevelét 1931-ben szerezte meg. 1926-ban főiskolai rendkívüli, 1931-ben rendes tanári címet kapott; 1934-ben egyetemi nyilvános rendkívüli, 1938-ban rendes tanárrá nevezték ki. A budapesti Műegyetem Bánya-, Kohó és Erdőmérnöki Karának 1943- 44-ben és 1947-48-ban dékánja, 1944-45-ben és 1948-49-ben pedig prodékánja lett. Kiemelkedő munkásságának minősítése: 1951-ben a Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozata; 1959-ben "Lázár Deák" emlékérem; 1963-ban "Bedő-díj". 1953-ban a műszaki tudományok kandidátusa; 1962-ben az Erdészeti és Faipari Egyetem díszdoktora. 1948-ban az Országos Erdészeti Egyesület elnökévé választotta. Rendkívül nehéz időszakban vette át az Egyesület vezetését, amikor a Belügyminisztérium be akarta szüntetni annak működését, amikor emiatt a hatósági ellenőrzések (rendőrségi, adóhatósági és a főváros részéről) sorozatosan érték az Egyesületet. Sébor János nagy felelősségérzettel és határozottan vette át az elnöki feladatokat, és rövid működésének első öt hónapja alatt az egyesületi taglétszám ugrásszerű növekedésnek indult (232 főről 1000 fő fölé növekedett), anyagi helyzete megszilárdult és engedélyezték az Erdészeti Lapok újbóli kiadását is. Sajnos ő sem tudta megakadályozni a székházunk későbbi elvételére irányuló kezdeményezéseket.

Főbb művei:

A fotogrammetria az erdőgazdaság szolgálatában. (Erdőgazdasági Szemle, 1930. 1., 2. és 3. füzet.)

Numerische Studien über Auswahl und Ausgleich von Dreiecksketten zwischen gegebenen Basen. (Bányászati és Kohászati közlemények). (Ulbrich társszerzővel.)

Die Aufgabe des unzugänglichen Abstandes (Hansen-Problem) in vektoranalytischer Behandlung. (Festschrift Eduard Dolezal, Wien. 1932.)

Az 1943-ban megjelent Erdészeti Zsebnaptár Erdészeti Földméréstani része.

Általános Geodézia, I. köt. 1953. (Mezőgazdasági Könyvkiadó.) Általános Geodézia, II. kötet. 1955. (Mezőgazdasági Könyvkiadó.) A fotogrammetria az erdőgazdaság szolgálatában. (Az Erdő, 1954. 6.) Untersuchungen über Photogrammetrie. (Acta Technika, 1959.

Fénykép, festmény, szoborábrázolás:

Dr. Sébor János kő mellszobra (Mészáros Mihály alkotása, 1965)  a Nyugat-magyarországi Egyetem Botanikus  Kertjében

Emlékhelyek (kopjafa, emléktábla, síremlék):

Dr. Sébor János sírja  a soproni Új Szent Mihály Temetőben található.

9400 Sopron, Pozsonyi út 30 . GPS koordináták: X 16.599143094001224 Y 47.689779148808974.