dr. Király Pál

 (Gödöllő, 1932.febr.27.–Budapest, 2018. jún. 05.)

Bedő díjas, okleveles erdőmérnök, az Országos Erdészeti Egyesület tiszteletbeli tagja, egykori főtitkára 1971-1985 között, korábbi alelnöke, az Erdészettörténeti Szakosztály alapító tagja, majd elnöke, szakújságíró, lapszerkesztő, a magyar erdészeti szaksajtó legtöbbet publikáló szakírója.

Rövid életrajz:

Középiskolát szülővárosában végezte a premontrei gimnáziumban. Családi és iskolai környezetének impulzusai és nem utolsósorban tíz évig tartó cserkészéletének élményei terelték Sopron felé a pályaválasztáskor, ahol 1954-ben szerezte meg erdőmérnöki oklevelét. Szakmai pályafutását 1955-ben kezdte el a volt Börzsönyi Áll. Erdőgazdaság Bernecebaráti Erdészeténél, ahol erdőművelési előadó és erdészetvezető-helyettes, majd erdészetvezető, azután az észak-börzsönyi erdők erdőgazdasági felügyelője és vasút-üzemvezető is volt. 1965-ben a vállalat váci központjában gazdálkodási osztályvezetővé, majd igazgatóhelyettes főmérnökké nevezték ki. Ezzel párhuzamosan közgazdasági tanulmányokat is folytatott. Ezt követően 1970-től, Budapesten a Lapkiadó Vállalat dolgozójaként vette át az „Erdőgazdaság és Faipar” című minisztériumi havi szakfolyóirat szerkesztését, amit egészen 1994-ig, a lap megszűnéséig végzett. Egyetemi doktori címét 1988-ban, erdészettörténeti témában védte meg Sopronban.

Király Pál 1955 januárjában lépett be az Országos Erdészeti Egyesületbe, amellyel 1958-ban került közelebbi kapcsolatba az OEE Erdei Vasutak Szakosztályának tagjaként. 1963-ban alapító tagja lett az Erdészettörténeti Szakosztálynak. Megbízást kapott az OEE 100 éves történetének megírására, ami azóta is alapműve Egyesületünk történetének. 1967-től már az OEE országos elnökségének tagja, és az Erdészettörténeti Szakosztály vezetője 1971-ig, amikor is az OEE főtitkárává választották, mely pozícióban 1985-ig dolgozott és szerteágazó feladatát társadalmi munkában látta el! Az egyesület struktúrájában és nemzetközi kapcsolataiban is virágkorát érte főtitkársága alatt. Rendkívüli munkáját az Egyesület Bedő díjjal és a legmagasabb kitüntetéssel, a tiszteletbeli tagsági cím adományozásával ismerte el és köszönte meg.

Nyugdíjasként is aktívan publikált, könyveket jelentetett meg, és 1998-tól a szakszervezet lapját, az Erdészeti és Faipari Híradót szerkesztette.

Főbb munkái: Jelentősebb írásainak a száma kb. 2000 (!), Fontosabb könyvei az OEE történetét bemutató művön kívül, „A velünk élő múlt., Erdészeti emlékhelyek Magyarországon”., más könyvekben társszerzőként működött közre („Vivát Academia", „Magyarország a XX. században", IV. kötetében az erdészet fejezet, a „Sztár-Erdő" stb.)

Emlékhelyek (kopjafa, emléktábla, síremlék):

Dr. Király Pált 2018. június 13-án helyezték örök nyugalomra a Gödöllői Városi Temetőben.